2018 1214 01

Alig ért véget az első világháború, új ellenség bukkant fel a láthatáron. Egy láthatatlan gyilkos, a SPANYOLNÁTHA, mely az emberiség történetének addigi legpusztítóbb járványa volt. A világon nagyjából 500 millió ember kapta el, a halálos áldozatok számát 50 millióra becsülik. A H1N1 vírus három év alatt több embert ölt meg, mint a teljes első világháború és a középkorban évszázadokig dúló pestis összesen, a világ lakosságának mintegy 3-5%-át irtotta ki. 



Egy amerikai szükségkórházban spanyolnáthás betegek:

2018 0319 01

Máig vita folyik arról, hogy az influenzavírus vajon a világ mely szegletében ütötte fel először a fejét, de az első dokumentált esetet az Egyesült Államokban találjuk. A betegség gyakorlatilag az influenza szokványos tüneteivel indult, a halált viszont nem maga a vírus, hanem a szövődményeként fellépő tüdőgyulladás okozta a legtöbb esetben. Rendkívül gyors lefolyású volt: hirtelen magas láz, extrém hidegrázás, fej- és végtagfájdalommal jelentkezett, amit köhögés, torokfájdalom, egyes esetekben orrvérzés, illetve tüdőváladékozás kísérte. Az oxigénhiányos állapot miatt a bőr gyakran elszíneződött. 



Egy korabeli kezelőorvos így írt a szörnyű járványról: "A betegek arca elkékül, és véres köpetet ürítenek köhögéskor, reggelente pedig kazlakban állnak holttestek a hullaház körül."

2018 0319 02

A "szerencsésebbeknek" az vetett véget a szenvedésüknek, ha belefulladtak a saját tüdőváladékukba. Rosszabbul azok jártak, akiknél másodlagos fertőzésként bakteriális tüdőgyulladás fejlődött ki, mert ez kezelhetetlen volt, így kényszerítve keserves halálküzdelemre (sok esetben nagy mennyiségű aszprinnel igyekeztek orvosolni a fertőzést, mivel ekkoriban még nem léteztek antibiotikumok). Aki nem halt bele a betegségbe, annak maga a gyógyulás is rendkívül sokáig tartott, illetve sok túlélő élete hátralévő részében idegrendszeri gondokkal küszködött. 



Az orvosok mindössze annyit tehettek, hogy a beteget ülő pozícióba fektették a tüdőben felgyülemlő váladékozás és a kezelhetetlen köhögés miatt. 

2018 0319 03

A spanyolnátha fertőzés ellen a mai napig nem létezik orvosság. 

A kékesfekete arcszín hamar lilássá változott, a betegek lába gyakran elüszkösödött. A korabeli gyógyászat nem igazán ismert vírusölő kezeléseket. Egy elmélet szerint bizonyos esetekben az 1918-ban alkalmazott módszerek komoly hatással voltak a fertőzöttekre, csak éppen nem a kívánt irányban, mert aszprinnel akár mérgezésekhez is vezethetett.



Bár az elmélet ellen szól, hogy a halálozási ráta nem tér el jelentősen azokon a területeken, ahol aszpirinnel próbálkoztak, mint azokon a területeken, ahol még nem állt rendelkezésre ez a gyógyszer. Ami viszont tény, hogy ekkor még nem alkalmaztak védőoltásokat az influenza ellen, így nyilván nem is vezethetett eredményre a járvány megfékezéséhez. 

2018 0319 04

Az egy évszázaddal előtti spanyolnátha genetikáját 2005-ben úgy sikerült vizsgálat alá vonni a tudósoknak, hogy Alaszkában megtalálták egy áldozat fagyott holttestét. Az ebből nyert mintákat majmokon tesztelték, akiknek halálához általában az vezetett, hogy immunredszerük túlreagálta a vírussal való találkozást.

2018 0319 05

Kitörhet-e napjainkban is a spanyolnátha  járvány?

A vírustörzsek általában évtizedekig fenntartják dominanciájukat az emberek között, a szakaszok általában egy-egy nagyobb járvánnyal kezdődnek. Ilyen volt például a 2009-es H1N1 járvány, ami 284 000 ember halálát okozta világszerte, ugyanaz az influenzatörzs csapott le, mint amelyik száz évvel ezelőtt a spanyolnáthát okozta. És a kezdeti történések is hasonlók voltak, az életerős fiatal felnőttek haltak meg leggyakrabban a betegségben. A normális influenzajárvánnyal szemben a 2009-es az 1918-ashoz hasonlóan nyáron is tombolt, a kórokozó eredete is megegyezett az egy évszázaddal előtti gyilkos feltételezett létrejöttével: madár- vagy sertésinfluenza mutálódott oly módon, hogy immár nagy virulenciával tudta a levegőn keresztül is fertőzni az embereket. Rengeteg szakember rettegett 2009-ben attól, hogy megismétlődik 1918 borzalma, de hogy végül ez nem történt meg, leginkább a vakszerencsének köszönhető. 



A kulcsmozzanat annak megértése, hogy az influenzavírus különböző gyorsasággal fejlődik madarakban, sertésekben, emberekben. 1918-ban csapatszállító hajók hozták el a vírust Európába, a fertőzés parányi cseppecskék útján terjedt, amelyek köhögés vagy tüsszentés során kerültek a levegőbe. A legvalószínűbb az, hogy már léteznek olyan vírusok, amelyek jelenleg madarakban vagy sertésekben szaporodnak, de még nem rendelkeznek azzal a képességgel, hogy emberről-emberre terjedjenek. Ilyen lehetséges pandémia-kiváltó okként tekintenek most bizonyos madárinfluenza-vírusokra Kínában.

Egy következő világméretű járványt pedig nem lehet biztosan megjósolni.

2018 0319 06

A spanyolnátha története ma is fontos tanulsággal szolgálhat az emberiség számára. Az akkor elkövetett hibák tudatos elkerülésével, így védőoltások és antibiotikumok alkalmazásával sokat tehetünk azért, hogy a minden évben visszatérő influenzajárványok veszélyeit a minimálisra csökkentsük.



Comments powered by CComment