L. H. Larssen és felesége Emilie öt gyermekének állított síremléket, a testvérek 1903-ban egy héten belül haltak meg torokgyíkban. A világunk 115 évvel ezelőtt, a diftéria elleni védőoltást megelőző időkben: 

2018 0301 02

Régi filmekben és történetekben gyakran említik a torokgyíkot, pl. a Kincskereső Kisködmön című Móra Ferenc könyvben, de a valóságban is igen sok áldozatot szedett a múltban rettegett gyermekbetegség. Ma a fejlett országokban azonban szinte teljesen eltűnt, köszönhetően a védőoltásnak. 1980 óta az Egyesült Államokban évente ötnél kevesebb eset fordul elő, de a betegséget okozó baktérium még jelen van a világban és okozhat járványokat, ha a védőoltást nem a lehetséges legszélesebb körben alkalmazzák.



Kitérő:

A következő cikk  nagyon durva. Nem kell végigolvasni, elég a grafikáig. Egyetlen hülye, sok halott gyerek, sok milliárd dollár. Ezért kellene gondolkodást tanítani: katt

2018 0301 03

És az a baj, hogy egy ilyen cikk pont azokhoz nem jut el, akikhez kellene. Úgy kellene posztolni, hogy "Ezek az anyukák nem oltatták be gyerekeiket és ami ezután történt az megdöbbentő." Persze nekik előbb azt magyaráznám el, mi a logika. Hogy mi következik miből. Hogy ha megiszom egy almalevet, és kiütéses leszek tőle, akkor nem az almalében voltak piros pöttyök, és nem kell "mondj nemet az almalére" mozgalmat indítani, hanem allergiám van. Ki lehet vizsgálni, ki is kell, csak ne úgy, hogy betiltjuk a fél világot, meg hülyeségtől rettegünk. Pedig almakutató sem vagyok, jé.

Szóval az a lényeg, hogy a "nem mindig" és a "sosem" két külön dolog. A "logikátlan" példám arra vonatkozik, hogy nem szabad megvonni azoktól az italt, akik szomjaznak, pusztán mert van olyan ember, aki viszont (akár) belehal. Az oltások hasznosak, az autizmus pedig egy hamis vád volt, amitől egy csomó gyerek nem kapott oltást. De az oltás akkor is hasznos lenne, ha egyébként 2 százalékban halált okozna (és "csak" 98 százalékban egészséget). Nyilván ekkor nem kerülne forgalomba, de ettől még jobb lenne, ha igen. És aki itt felszisszen, hogy "de ha a gyerekem a 2%-ba esik, akkor nekem tökmindegy a többi él-e", azokkal közlöm: természetesen a saját gyereked esetében számodra az arány 100% - ekkor a 2% egyszerűen veled együtt érvényes.



A fojtogató halál  

Bőrszerű hártyát képez a torokban és a felső légutakon (amely megvastagszik és ráterjed az egész garatra és gégére), innen ered a magyar torokgyík kifejezés. Emberről-emberre fertőz nyálcseppekkel (köhögés, tüsszentés). Legfőbb jellemzője az álhártyaképződés, amely a halálozások egy részéért volt felelős.

"A diftéria (torokgyík) cseppfertőzéssel terjedő, baktérium okozta fertőző betegség. A kórokozó a torokban, rendszerint a mandulákon vagy más nyálkahártyán tapad meg és vaskos, szürkés lepedéket hoz létre. A baktérium mérget (toxint) termel, ami a véráram útján az egész szervezetbe eljut. A toxin a szívet, az idegrendszert és a vesét is károsítja. A diftéria okozta halál, a szívizom károsodása vagy a gége elzáródását követő fulladás miatt áll be." - Napidoktor



Magyarországon 1938-ban nagyon sokan haltak meg torokgyíkban: több mint ötezer fertőzést jelentettek és 300-an belehaltak a kórba. Ettől az évtől lett kötelező hazánkban az oltás - minden gyermeket oltanak torokgyík ellen. Jelenleg a csecsemők 3 hónapos korától kezdve több alkalommal ismétlik az oltást. A védettség fenntartása kiemelten fontos, hiszen a közelmúltban a környező országokban az oltási fegyelem lazulásával a népesség átoltottsága csökkent, és a betegség helyenként ismét járványos formában fordult elő. 

2018 0213 1

Az oltásellenes mozgalmak nagyon sok kárt okoznak, sokan vannak hirdetői és nagyon hangosak, de reméljük cikkünk is segít, hogy társadalmi támogatottságuk ne legyen jelentős. 



by shadow

Comments powered by CComment