Gyakran beleszaladunk az ünnepek nagybetűs írásmódjába, pedig semmilyen szabály nem indokolja. És bármilyen különleges alkalom is, a kisbetűs írásmód a helyes, hiszen nem tulajdonnévről van szó. 

2018 1230 01

Talán a legérthetőbben úgy tudjuk elmagyarázni, hogy a nagybetű indokoltsága a mondatkezdés és tulajdonnév, minden egyéb esetben kisbetű használatos.

Míg a tulajdonnevek beazonosítanak, addig az utóbbi időben kezd helytelenül terjedni, hogy érzelmeink kifejezésére is alkalmazzuk kapszlokkal a kezdőbetűket. Erre aktuális most a szilveszter, de mivel december 31-re értjük és nem személyre, kicsivel írandó. Ahogy az ünnepi köszöntő is: Boldog új évet kívánok! - csak a mondatkezdés nagy betű.

Az erős lelki töltéssel rendelkező közszók (pl: édesanyám, haza), egyes ünnep- és eseménynevek, a tradíciók tisztelete (vagy csak a rossz megszokás) gyakran arra sarkallja a tollforgatót, hogy helytelenül írja. Ez az írásmód azonban inkább az elbizonytalanodó betűhasználatot, a stabil tudás hiányát jelzi.



Mit mond a helyesírási szabályzat?

"Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepneveket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük): március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom, a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború stb."

Hasonló problémába ütközünk még a népcsoportoknál, de a rosszul bevett gyakorlat ellenére kisbetűvel írandó, szóval nem kéne túl nagy jelentőséget tulajdonítani nemzeti hovatartozásunknak, magyarok. Ja, bónusz, amikor valaki a mondat közepén az Én szót kiemeli.



Felkiáltójel!

Nem ténymegállapítás, így a felkiáltójel adja vissza a jókívánság töltetét. Bár a "kívánok/kívánunk" kijelentő módú igealak, de beszédaktust tartalmaz, így az igében benne van a cselekvés, tehát ezért NEM pont kerül a mondat végére.

Új év vagy újév?

Újév = január 1-je, de ugye új évet kezdünk.

Az új év különírása egész évre kiterjed, míg az újév egybeírva csak az esztendő első napjára érvényes. Utóbbi sem azt jelenti, hogy a címzettnek a többi napja kellemetlen legyen, hanem azt, hogy január másodikán már nem használhatjuk. Értelmezd: újévi malac, újévi lencse. Tehát, ha a boldogságot egész évre szánjuk, akkor a különírt alak a helyes verzióBoldog új évet kívánok!, Boldog új esztendőt!  

Rövidítve: BÚÉK, betűk között pontok nélkül. A magyar (népnevek kis betű) nyelvben nem teszünk pontot a betűszavakba, mozaikszavakba.



Ugyanez érvényes a karácsonyi jókívánságunk soraira is: Boldog karácsonyt!, Kellemes ünnepeket!

Amúgy jó lenne, ha ezeket önállóan felgöngyölítenétek otthonról kényelmesen a fotelből, mert ahhoz qrvarövid az élet, hogy visszamenjünk az alapokhoz. 

Comments powered by CComment